Eljön az este, s eljövök én is.
Ez csak egy álom, de lehet attól szép is.
Lesz majd egy nap, amikor az álomnak vége,
Hozzádbújok akkor, s szerethetlek végre!

Úgy szeretnék sokszor vándorfelhõ lenni,
Suttogó széllel hozzád elrepülni.
Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat,
Veled tölteni hosszú éjszakákat!!!

Kék álomsziget, ahová hívlak,
Túl az óperencián, hol az orchideák nyílnak.
Ahol nincsen más, csak csókok és nyár,
Szerelmes, hosszú, forró éjszakák.

Van, aki könnyen megkapja, akit szeret.
Van, aki sír, szenved, míg az övé lehet.
Van, aki könnyek nélkül tud feledni.
Van, aki meghal, mert nagyon tud szeretni.

Ha jársz májusi meleg ég alatt,
S nem tudni honnan, mert süt a nap,
Arcodra hull egy könnyû csepp,
Gondolj reám, mert rád hagyom könnyemet.

Este, ha kigyúlnak a fények,
Pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal egy rád kacsint,
Kicsi kendõbõl csillámot hint.
Így adja át az üzenetet:
Jó éjszakát kívánok neked!

Azt mondják, esõ hullt, mikor megszülettél, pedig nem, mert Isten siratott egy angyalt, aki földre szállt.

Szeress, mert rövid az élet,
Szeress, mert szeretlek téged!
Ameddig szeretsz, addig félek,
Szeress sokáig, mert meghalni félek!